Az Európai Bizottság 2019.március 4-én közzétett, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentése az eredmények és pozitív tendenciák mellett arra is rámutatott, hogy továbbra is sokat kell tenni a teljes körforgás megvalósításáért és az uniós vállalkozások számára jelentkező versenyelőny kiaknázásáért.
A jelentés azonosítja is a teendőket:
- az eddigieknél nagyobb erőfeszítések szükségesek a hulladékokról szóló felülvizsgált jogszabályok végrehajtása és a másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztése terén;
- fel kell gyorsítani a bizonyos témákkal (például a vegyi anyagokkal, a nem toxikus környezettel, az ökocímkézéssel és az ökoinnovációval, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal és a műtrágyákkal) kapcsolatban uniós szinten már megkezdett munkát;
- a cselekvési tervet az eddig nem érintett területekre is ki kellene terjeszteni, ez előnyös lehet sok más, nagy környezeti hatással járó és a körforgás szempontjából nagy lehetőségeket kínáló ágazatban, például az informatika, az elektronika, a mobilitás, az épített környezet, a bányászat, a bútorgyártás, az élelmiszerek és italok, valamint a textilipar területén.
A finn EU elnökségi prioritások között szerepel, hogy politikai megállapodást érjenek el a Tanácsban a körforgásos gazdaság kiterjesztéséhez vezető út következő lépéseiről. A belső piacért felelős biztosjelölt megbízólevelében szintén szerepel az új körforgásos gazdasági cselekvési terv és az iparpolitika összehangolása. Ezekből látszik, hogy a körforgásos gazdaságnak központi szerep jut majd az Európa ipari erejéről és versenyképességéről szóló jövőbeni vitákban, így az Eurochambreskülönösen időszerűnek tartotta felhívni a figyelmet arra, miért kell a KKV-kat a viták, a döntési folyamatok megkerülhetetlen szereplőivé tenni. Az állásfoglalás főbb üzenetei:
- a körforgásos gazdaság a piac-vezérelt (például az üzleti modell innováció vagy a digitalizáció) és a szakpolitika által vezérelt (például az éghajlatváltozás elleni fellépés vagy a hulladékgazdálkodás) folyamatok metszéspontjában áll és így több szempontból szükséges elemezni;
- a körforgásos gazdaságot, mint koncepciót átfogó, koherens és valamennyi EU-tagállamban egyformán alkalmazott jogi szabályrendszer és nem jogi ösztönzők együttesére kell alapozni;
- a KKV-kra háruló túlzott adminisztratív és pénzügyi terhek megelőzése érdekében a „Gondolkozz kicsiben!” elvet tiszteletben kell tartani.
A szeptember 19-én megjelent Eurochambres állásfoglalás a javaslatokat hat terület köré csoportosítja:
1. Termékek, nyersanyagok és hulladék:
- az akadályok (például a minőségi szabványok, a határokon átnyúló kereskedelemnehézségei, a tagállamok eltérő szabályai a felhasználás és a hulladékstátusz megszűnése tekintetében)lebontásával a másodlagos nyersanyagok felhasználását elősegítő környezet megteremtése;
- a jogi következetlenségek felszámolása –az érintett területek szabályai közötti ellentmondásokat fel kell oldani, továbbá meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az egészségügyi, biztonsági és fogyasztóvédelmi szabályok és a körforgásos gazdaság céljainak megvalósítását elősegítő intézkedések között;
- a környezetbarát terméktervezés követelményei nem akadályozhatják az innovatív vállalkozásokat és nem növelhetik jelentősen a termelési költségeket. A tervezési szabványok bevezetése nem történhet egyik naptól a másikra, a cégek és főleg a KKV-k nem tudnak azonnal áttérni az új követelményekre;
- a kiterjesztett gyártól felelősség rendszere sok termék gyártásánál pozitívan járulhat hozzá a körforgáshoz, de arra ügyelni kell, hogy ne jelentsen plusz adó terhet a vállalkozások részére,s ne akadályozza az innovációt.
2. Finanszírozás:
- vállalkozás-és innovációbarát finanszírozás megteremtése –a nagyon összetett finanszírozási rendszer súlyos adminisztratív terhet jelenthet a vállalkozásoknak és hátráltathatja a befektetéseket az energia-és alacsony szén-dioxid kibocsátású szektorban;
- a következő programozási időszak programjait és alapjait össze kell hangolni és ajánlott innovatív pénzügyi eszközök használata is, például az uniós források és a magánszektor beruházásainak összekötése.
3. Kereskedelem és nemzetközi kötelezettségek: - a körforgásos gazdaságtámogatása a nemzetközi színtéren is fontos(az ENSZ, az OECD, a WTO), az Európai Bizottság ennek figyelembe vételével kell, hogy eljárjon;
- a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem létfontosságú az uniós vállalkozásoknak –a körforgásos törekvések nem válhatnak nem tarifális kereskedelmi korlátokká;
- az Eurochambres arra kériaz Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy népszerűsítsék és támogassák a hatékony hulladékgyűjtést, a szelektív hulladékgyűjtési és feldolgozási rendszereket az EU határain kívül, ezzel ugyanis az uniós innovatív körforgásos megoldásokiránti kereslet is növekszik.
4. Innováció és képzettség: - a munkaerőt megfelelő képzettséggel kell felruházni –mind az általános oktatási rendszer, mind a szakképzés modernizálásánáltámaszkodni kell a vállalkozások és képviseleti szerveik, például kereskedelmi kamarák tapasztalatára;
- az innováció meghatározásánál egy kiterjesztett, kellő rugalmasságot adó definíció használatát javasolja az Eurochambres.
5. Digitalizáció: - a KKV-k számára különösen nagy terhet jelentő új jelentési kötelezettségek bevezetése helyett a meglévő adatbázisok jobb kihasználására (integrálására) kell törekedni;
- a meglévő hálózatok (például EEN, DIH) megerősítése és összekapcsolása a regionális és területi kormányzási szinttel, valamint a kereskedelmi kamarák által ellátott feladatokkal szintén pozitív eredményekkel járhat.
6. Fogyasztók, piacok és szereplők: - jobban be kell mutatni, mit jelent a körkörösség – az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok és az üzleti körök is jobban ki kell, hogy vegyék részüket az érintettek megfelelő tájékoztatásából;
- a termékek ökológiai lábnyomáról szóló harmonizált, több kritériumra épülő önkéntes információs rendszer kiépítését folytatni kell, ugyanakkor a vállalkozások, köztük a KKV-k bevonása a tervezésbe és elengedhetetlen, ha nem akarunk egy fentről jövő, drága és a gazdaság nagy része számára haszontalan és használhatatlan rendszert;
- egyszerűsíteni kell a KKV-k részvételét a közbeszerzésekben, a kötelező fenntarthatósági kritérium szűkíti a piaci hozzáférést és csökkenti a KKV-k részvételét.
További információ: http://www.eurochambres.eu/Content/Default.asp?PageID=1&DocID=8290
