Az ITM tavaszi roadshow-jának pécsi helyszínét a kamara biztosította, ahol lehetőségük volt a meghívott vállalkozásoknak, hogy személyesen György Lászlóval, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárával egyeztessenek az akkor még tervezés előtt álló kkv stratégiáról. A megjelent vállalkozók aktívan részt vettek az egyeztetésen és a kritikák mellett sok javaslatot is tettek az új stratégiára vonatkozóan, melyek visszaköszönnek a végleges anyagban is.
A továbbiakban a Portfolio internetes portál cikkét közöljük:
Minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani – vélekedett az új kkv-stratégia bemutatása alkalmából tartott előadásában György László. Az innovációs minisztérium államtitkára ezt követően részletesen bemutatta a stratégia legfőbb zászlóshajó projektjeit.
Megünnepelhetjük a stratégiát, de minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani – kezdte előadását György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki megköszönte Szepesi Balázs helyettes államtitkárnak és csapatának a munkát.
A munka igazából most kezdődik
– emelte ki.
Az új stratégia egy sorvezetőként szolgál szerinte a kormány számára, nem a fióknak készítették, hanem a falra, kiragasztásra. György László három kulcsszót emelt ki már az elején:
- zöld,
- high-tech,
- magyar.
A magyar vállalkozásoknak paradigmát kell váltaniuk, hogy versenyképesek legyenek, akár nemzetközi színtéren. Környezettudatosak kell legyenek, technológiát kell váltaniuk a cégeknek, és szeretné a kormány, hogy sikeresen valósuljanak meg az első generációváltások és hazai tulajdonban maradjanak ezek a cégek – fejtette ki.
Ezt követően az államtitkár azonosította a stratégia hét pillérjét: vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet, üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése, innovációs és digitális teljesítmények erősítése, finanszírozáshoz jutás ösztönzése, nemzetköziesedés elősegítése (Magyar Multi Program), szükséges tudás megszerzése, generációváltás.
Ezek teljesítése érdekében a tárca zászlóshajó projekteket állított fel, amelyekhez forrást is rendelt.
- 2030-ra a Doing Business felmérés felső tizedében szeretne lenni Magyarország. Ez főleg adminisztrációs tehercsökkenést jelent. A lényeg, hogy a vállalkozók érezzék a változást. Az erről szóló bürokráciacsökkentő programmal az ITM hamarosan a nyilvánosság elé áll.
- Második beavatkozási terület: vállalkozói portál létrehozása, egyszerű regisztráció után lényeges információkat kapnak a kkv-k. E-learning tananyagok is rendelkezésre fognak itt állni, a digitális fittség fejlesztése érdekében.
- Magyar Multi Program. Ebben közel 50 vállalkozás vesz részt, a tárca 200 vállalkozást talált, amely a 2015-17-es időszakban évi legalább 20%-kal tudott növekedni vagy az exportját évi 50%-kal tudta növelni. Nem mindenki érdeklődött a program iránt, de a 200-ból 50-et tudtunk kiválasztani. Ezekbe a cégekbe uniós forrásokat fektetünk.
- Modern Mintaüzem Program. Ennek köszönhetően a kkv-k megismerhetik a legmodernebb gyárakat és technológiákat.
- Irinyi Terv Pályázatok. Hamarosan eredményt hirdetnek ezen a téren. A számításaik szerint minden, a program keretében adott 1 forint támogatás 5 év alatt 4-szeresen térül meg. Ezzel olyan technológiaváltások valósulnak meg, amelynek köszönhetően látványosan javul a cég termelékenysége. Ezeket nem ingyen adja a kormány, mert a cégeknek ezt a tudást meg kell majd osztania – mondta az államtitkár.
- Hátrányos térségeket támogató programok, szabad vállalkozási zónák. Cél, hogy ezen a területen százezres nagyságrendben érjenek el vállalkozásokat.
- Szak- és felnőttképzési rendszer megerősítése. A több mint 700 alapszakmából 174 marad a jövőben. Emellett lesznek rész-szakképesítései a rendszernek, és egyéb szakmai képzések, amelyekkel rugalmasan lehet reagálni a munkaerőpiac igényeire. A rendszer mérhetővé válik – ismertette.
- Pályakövetési rendszer és munkaerőpiaci előrejelző rendszer. A felsőoktatásban van egy egységes információmenedzsment rendszer, a Neptun, amit már az elmúlt 7 évben összekötöttek big data alapon a NAV adatbázisával. Így anonim módon meg tudják mondani, hogy egy adott egyetem adott képzésében végző hallgató milyen gyorsan helyezkedik el, a saját szakmájában helyezkedik-e el, mennyit keres és 3 év múlva mennyit fog keresni. A szakképzésben is van egy ilyen rendszer, ekréta. Ezt terjeszti ki a kormány a felnőttképzésekre is.
- Országos Vállalkozói Mentorprogram. Ennek keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a SEED alapítvánnyal dolgozik együtt a tárca. A Vállalkozók Országos Szövetségével való együttműködés keretében digitális alkalmazásokat (CRM) fejlesztenek ki, amelyeket a kkv-k rendelkezésére bocsátanak és összekötik a NAV adatbázisokkal.
- Finanszírozási alstratégia. Jelentős adminisztráció egyszerűsítésekre is készül itt a kormány.
- Tudatos külpiacra lépés. Itt mindenkivel együttműködnek ezen a területen, külön megemlítette a külügyminisztériumot, a HEPA-nak pedig külön forrást biztosítanak, hogy a magyar cégek megállják a helyüket külföldön.
- Generációváltás. Még novemberben bejelenti a tárca a generációváltó programját, amelynek része lesz egy alapítvány létrehozása, amely a sikeres generációváltókat tömöríti és részei lesznek új pénzügyi konstrukciók.
Forrás: https://www.portfolio.hu/
Kapcsolódó cikk: Ismét kíváncsiak voltak a KKV-k véleményére
