A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelettel, és 141/2020. (IV.21.) módosításával kihirdetett kedvezmények feltételeit, igénylési módját, fontosabb részleteit és pénzügyi hatásait mutatjuk be négy, tipikus mértékű munkabér példáján keresztül. A cikk végén megtalálható, hol, milyen módon lehet beadni a támogatási kérelmeket.
A két fentebb meghivatkozott jogszabály adja meg a támogatás módosított kereteit:
- A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg.
- A támogatás időtartama három hónap. (A támogatás kezdőnapja nem kötelezően hó eleje, a kérelem kezdőnapja törthónapot is előirányozhat.)
- A csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti huszonöt százalékát elérő, de a nyolcvanöt százalékát meg nem haladó részmunkaidő
- A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka – tehát maximum 112.418 Ft a támogatás (322 ezer Ft-os bruttó bér és 75%-os munkaidő-csökkenés esetén)
- A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét– tehát a jelenleg 161 ezer Ft-os minimálbér nettóját, azaz 214.130 Ft-ot (kétszer 107.065,- Ft).
- A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.
- A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
- A támogatás köztehermentes.
Kiemelendő változások a bértámogatásban:
- A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
- Az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosultak:
- Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.
- Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg.
Ez a gyakorlatban a következőt jelentheti: ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 6 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a
fejlesztési időről, 3 hónapra. Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 2 órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni
fejlesztési idő, hanem lehetőség.
- Az egyéni fejlesztési időt érintő változás továbbá: a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.
- Új rendelet továbbra is kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét, viszont itt tesz egy lényeges könnyítést a szabályozás: abban az esetben nem kell elérni az eredeti alapbért, ha a munkaidő-csökkentés legalább 50%-os. Vagyis ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatottat 4 órában dolgoztatnak tovább, akkor már lehet kisebb a bére, mint eredetileg volt. Ez logikusnak is tűnik, hiszen ez utóbbi esetben nem is kötelező az egyéni fejlesztési idő (ami után fizetni kell a bért), hanem csak lehetőség.
- Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról (csak közös kérelmet kell beadni), mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
- Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető.
- Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.
- Bürokráciacsökkentő elem, hogy az új rendelet törölte azt az eredeti szabályozást, amely kimondja, hogy a kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket. Összeférhetetlenségi nyilatkozatot is csak akkor kell csatolni az új kérelem alapján, amennyiben fennáll az összeférhetetlenség.
- Nem kell továbbá már azt sem bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.
- A munkaidőkeret kikerült a követelmények közül. Vagyis a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.
Még mindig nem tisztázott, hogy az egyéni fejlesztés címén milyen tevékenységek az elfogadottak és, hogy az egyéni fejlesztést kinek kell fizetnie: a cégnek, a munkavállalónak, aki egyébként fizetett „szabadidejében” fejleszti saját tudását, vagy az államnak? Mindamellett amennyiben kötelező vagy választották az egyéni fejlesztési lehetőséget erre az időre a vállalkozásnak arányos munkabért kell fizetnie adókkal, járulékokkal.
Fontos megemlíteni, hogy önfoglalkoztató vállalkozó vagy nyugdíjas foglalkoztatott után is lehet igényelni támogatást, amennyiben munkaviszonyban áll a vállalkozással.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként folyósításra kerülő támogatások és a vállalkozások személyi jellegű terhei a következőképp alakulnak:
(Itt megjegyzendő a normál állapothoz képesti eltérés azért nagyobb, mint a kérelmezhető támogatás, mivel azon nettó bér után semmilyen adót, járulékot nem kell levonni és utána fizetnie a vállalkozásnak)
havi bruttó 322.000 Ft (2020. évi minimálbér kétszerese) bér esetén
havi bruttó 161.000 Ft (2020. évi minimálbér) bér esetén
havi bruttó 210.600 Ft (2020. évi garantált bérminimum) bér esetén
havi bruttó 400.000 Ft (2020. évi minimálbér kétszerese) esetén
Fontos megjegyezni, hogy a havi bruttó 400.000 Ft-os példánknál már túlhaladtuk a támogatás maximumát, így a fenti példákhoz képest jóval nagyobb a vállalkozás „megtakarítása” a normál állapothoz képest, mivel itt a munkavállaló sem kapja már meg a teljes normál havi nettó bérét, amennyiben a munkaidő-csökkenés eléri vagy meghaladja az 50%-ot.
A korábbi 400 ezer Ft-os példánkban 50% alatti munkaidő-csökkenés (pl. 6 órára való csökkentésnél) esetén a maximális támogatáshoz arányosított kieső munkabérhez (322.000 Ft) viszonyítottunk és nem a 400.000 Ft-os béréhez, ezen előírást azóta pontosították.
A nettó munkabér megállapítása azon ágazatokban, ahol a járulékkedvezmények miatt a munkavállalók nettó bére megemelkedett: a https://stage3.pbkik.hu/2020/04/16/koronavirus/bertamogatas-igenylese-a-koronavirus-jarvany-altal-kulonosen-sujtott-agazatokban/
Igénylés módja
A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) és az azt módosító 141/2020. (IV.21.) Korm. rendelet alapján a munkavállaló a munkáltatóval az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi, megyei kormányhivatalhoz (továbbiakban: kormányhivatal) együttesen benyújtott kérelem alapján kaphat támogatást, ha a járvány miatt nehézségekkel küzdő vállalkozások leépítésének megelőzése, a munkahelyek védelme érdekében csökkentett munkaidőt alkalmaznak. A programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, és a munkavállaló munkaidejére és egyéni fejlesztési idejére bért fizet, a munkavállaló vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben munkaadó rendelkezésére áll, az állam pedig meghatározott mértékben kompenzálja a munkavállalónak a jövedelem kiesést.
A támogatás április 16-tól elérhető.
A csatolandó dokumentumokat, további információkat ezen a linken talál vagy Kormány hivatal ezen támogatási formával foglalkozó kollégáktól telefonon: 72/896-009 vagy 72/896-035.
