Szakemberek, tőkeerő, stratégia, kapcsolódások – világszínvonalú cég lett a pécsi vállalkozás

Dr. Lustyik György Gábor Dénes-díjas fizikus, biofizikus, kutató 1988-ban még az Egyesült Államokban alapította meg biotechnológiai vállalkozását, a Soft Flow-t, amelyet hazaköltözése után olyan sikeresen működtetett, hogy 2016-ban megvásárolta a globális élelmiszerpiacon jelen lévő, az élelmiszerminőség és -biztonság javítását szolgáló FOSS Analytical. A vállalat ma is Pécsett működik, egy nemzetközileg elismert K + F Kiválósági Központtá nőtte ki magát. Dr. Lustyik Györgyöt arról kérdeztük, miként építette fel a világcég érdeklődését felkeltő vállalkozását.

– Az én utam két szempontból eltér az általános vállalkozói életúttól: egyetemi kutatói háttérrel érkeztem a vállalkozói világba és akkor kezdtem el aktívabban működtetni a céget, amikor nyugdíjba mentem a Pécsi Tudományegyetemről az Orvostudományi Kar egyik intézetének igazgatóhelyetteseként. Még az USA-ban szereztem vállalkozási tapasztalatot meghívott vendégkutatóként, a főnököm létrehozott egy vállalkozást, amelyben én is aktív szerepet vállaltam. Már akkor is látszott, ami ma a baranyai gazdaság élvonalában lévő cégeknél: a hozzáadott értéket előállító vállalkozások tudnak fejlődni. Emellett szakemberekre és tőkeerőre is szükség van a sikeres vállalkozáshoz.

– Mitől lett sikeres a Soft Flow, milyen alapelveket érvényesítettek a működtetése során?

– Ezt a vállalkozást a feleségemmel együtt csináltuk, a sikerünk egyik alappillére pedig az a stratégia, amelyet a kezdetekben építettünk fel, majd kidolgoztunk egyfajta operatív modellt a működésre. Először is kell hogy legyen a vállalkozás mögött egy ötlet. A Soft Flow-nál élelmiszerbiztonság céljára, illetve a gyógyszeriparnak teszteléshez fejlesztettünk termékeket, valamint egy speciális terület, a flowcitometria számára szoftvereket. Alapvető, hogy készítsünk egy néhány éves gazdasági és pénzügyi tervet. Erre azért van szükség, mert a tervek elkészítésével meg lehet ismerni a világot, a tervet be kell illeszteni egy hazai és nemzetközi környezetbe.

A másik fontos kérdés a tőkeerő. Sokan hangoztatják, hogy a világon sokkal több pénz van, mint amennyire szükség van a gazdaság működtetéséhez. De ennek a pénznek itt kell lennie. Tévedésnek tartom azonban azt, hogy állami támogatásokra – ingyen pénzre – van szükség ahhoz, hogy sikeres legyen egy vállalkozás. Én inkább Bojár Gáborral értek egyet, hogy inkább káros, a versenyképességet torzító hatása van. A Soft Flow is nyert pályázatokat és bankhiteleink is voltak, amivel fölfutott a cég. A legfontosabb pénzügyi segítséget azonban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázata jelentette, annak idején hétmillió forintot nyertünk egy OMFB pályázaton – a 90-es években ez elég sok pénz volt –, de olyan kikötéssel, hogy a pályázat lezárása után 3 évvel vissza kellett fizetni 100%-ban, kamatmentesen. Erre a lehetőségre ma minden baranyai vállalkozásnak, amelyiknek jó ötlete van, szüksége lenne, a kamarának, a városnak és a bankrendszernek meg kellene állapodnia abban, hogy ezt valamilyen bankkölcsön formájában biztosítani tudják. Ha végignézünk akár a pécsi gazdaságtörténeten, láthatjuk, hogy azok tudtak előremenni, akik kockáztattak. A jó kockázatok azonban mindig megtérültek. Tehát a tőkeerőt az én megítélésem szerint ma is elő lehet teremteni, viszont ennek mikéntjéről alapos szemléletváltásra lenne szükség.

– Említette a szakembereket, mint a sikeres vállalkozás fontos tényezőit.

– A megfelelő szakemberek megléte elengedhetetlen. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert Pécsett van olyan egyetem, amely biztosítja számunkra a szakmai utánpótlás hátterét. Viszont szükséges, hogy a kvalifikált szakembereket anyagilag is megbecsüljük. A Soft Flow-nál arra a következtetésre jutottunk, hogy a nemzetközi viszonyokhoz kell igazítanunk a béreket, így legalább a Nyugat-Európában, az Európai Unióban elért fizetéseknek mintegy 60%-át kell adnunk, hogy itt tudjuk tartani a minőségi munkaerőt. Emellett, ha valaki a nemzetközi piacon akar az élvonalba kerülni, akkor mindenképpen szükséges részt vennie hazai és nemzetközi gazdasági és társadalmi hálózatokban. Ott kell lennie azokon a területeken és azon a szinten, akár személyesen, akár a munkatársak által, kiállításokkal, anyagokkal, amiben sikeres akar lenni. El kell mennie azokra a fórumokra, ahol megismerheti a többieket, és valamivel ki kell tűnnie közülük, hogy észrevehető legyen.

– Mindaz, amit itt elmondott, azt mutatja, hogy nem elég a szakmában kiválónak lenni, meg kell tanulni menedzselni a céget is.

– Ez így van, fontos, hogy vállalkozási ismereteket is tanuljunk, de mi például közgazdászokat is alkalmaztunk a cégünk működtetésénél. Nem biztos, hogy mindenkinél működik az általam ismertetett modell, viszont azt láttam, hogy azok, akik ezt követték, sikeresek lettek.

K.T.

További hírek ebben a kategóriában