A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2023. január 1. napjától hatályos módosítása alapvetően írja felül a vállalkozások leggyakrabban alkalmazott egyszerűsített adóalap-megállapítási módszereit.
A 2022. adóévről benyújtott adóbevallásban még válaszható, de 2023. adóévtől már nem alkalmazható
- az átalányadózók egyszerűsített adóalap-megállapítása, melynek során az iparűzési adó alapja az Szja. törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, illetve
- a 8 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások egyszerűsített adóalap-megállapítása, melynek során a nettó árbevétel 80%-ában határozhatták meg adóalapjukat.
2023. évtől megszűnik továbbá a KATA-adózókra vonatkozó tételes adóalap-megállapítás.
A 2023. január 1-jétől hatályos, a Htv. 39/A. §-ába foglalt módosítás a fenti egyszerűsített adóalap-megállapítási módokat váltja fel: a kisvállalkozó adózók részére – bevételfüggő differenciálás alapján – bevezetésre kerül a tételes összegű adóalap-megállapítás lehetősége.
Az egyszerűsítés lényegi elemei:
- a kisvállalkozónak nem kell az adóalapját megállapítania,
- adó- és adóelőleg-bevallást – főszabály szerint – nem kell benyújtania,
- a települések között az adóalapját nem kell megosztania,
- adófizetési kötelezettség – főszabály szerint – évente egy alkalommal
A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozó egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer változatlan marad, a módosítás jogtechnikai, alapvetően csak a jogszabály átstrukturálását jelenti. (Htv. 39/B. §)
A Htv. bevezeti a kisvállalkozó fogalmát: kisvállalkozónak minősül a vállalkozó, ha az adóévi bevétele nem haladja meg
- a 25 millió forintot,
- az adóévben az Szja. törvény szerinti, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot.
12 hónapnál rövidebb adóév esetén a bevételt napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan kell megállapítani.
A vállalkozási formát tekintve a jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést, bármely vállalkozó (Htv. 52. § 26.) adóalany válaszhatja az új egyszerűsített adóalap-megállapítást.
Az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye(i) fekvése szerinti önkormányzatonként azonos nagyságú, a kisvállalkozó adóévi bevétele nagyságától függően sávosan differenciált tételes összeg:
- 12 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén 2,5 millió forint (Pécs illetékességi területén, a 2%-os adómértékkel számolva az iparűzési adó összege 50 ezer forint),
- 12 millió forintnál magasabb, de 18 millió forint meg nem haladó bevétel esetén 6 millió forint (az adó összege 120 ezer forint),
- 18 millió forintnál magasabb, de 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 120 millió forintot meg nem haladó bevételnél 8,5 millió forint (az adó összege 170 ezer forint).
A bevételi sávhatárokat 12 hónapnál rövidebb adóév esetén (pl.: kezdő vállalkozás, a vállalkozás szüneteltetése, megszüntetése esetén, székhelyáthelyezéshez, telephely-változáshoz kapcsolódóan) napi arányosítással 12 hónapra kell számítani, az adóalap ez esetben az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összeg.
A Htv. rögzíti azt is, hogy mit kell bevételnek tekinteni:
- az Szja. törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében az Szja. törvény szerinti bevételt,
- más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt, KATA-adózó esetén KATA törvény szerinti bevételt (Htv. 52. § 22.).
Fentiekből következik, hogy az Szja. és KATA adóalanynak a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét nem kell kimunkálnia.
Az új egyszerűsített adóalap-megállapítás választásának bejelentése
- Főszabály szerint az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (azaz 2023. évre vonatkozóan jellemző esetben 2023. május 31. napjáig, a 2022. évről szóló helyi iparűzési adóbevalláson) jelentheti be adózó az új egyszerűsített adóalap-megállapítás választását.
- Az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló (azaz az általános esetben 2024. évben benyújtandó, 2023. évről szóló) adóbevallásban az első adóévre is választhatja az új egyszerűsített adóalap-megállapítást.
Mindezek alapján az új egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó külön, előzetes bejelentésre, bejelentési nyomtatvány kitöltésére főszabály szerint nincs szükség, a módszer alkalmazásáról szóló döntést az adóév május 31-ig elégséges meghozni.
- A tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén – székhelyáthelyezéssel, telephelynyitással, jogutódlás alapján – kezdő vállalkozó a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon (az E-Önkormányzat Portálon keresztül) jelentheti be a választását. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
A több önkormányzat illetékességi területén adóköteles tevékenységet folytató kisvállalkozónak a bejelentést a rá irányadó módon (adóbevallásában vagy telephelynyitás, székhelyáthelyezés esetén a bejelentkezéssel) valamennyi érintett önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie. A tételes adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó mind a székhelyén, mind valamennyi telephelyén csak e módszerrel állapíthatja meg az iparűzési adóalapját.
A kisvállalkozó döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó nem nyilatkozik arról, hogy adóalapját nem az új egyszerűsített adóalap-megállapítással kívánja megállapítani.
A módszer megszüntetése, alkalmazhatóságának megszűnése
Az új egyszerűsített adóalap-megállapítás megszűnik, ha a vállalkozó adóévi bevétele meghaladja a rá vonatkozó határértéket (a 25 millió forintot, vagy a 120 millió forintot), ez esetben az adózó az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre az általános szabályok szerint, vagy KIVA-alany esetén – erre vonatkozó, legkésőbb az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megtett választása alapján – a Htv. 39/B. § szerint állapítja meg.
Ha kisvállalkozó már nem kívánja alkalmazni az új egyszerűsített adóalap-megállapítást, akkor az erre vonatkozó döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemző esetben május 31. napjáig) jelentheti be az adóhatóságnak, mely bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles. (Az ez esetben bevallott adóelőleg két részletben esedékes: az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg.)
Az adó és adóelőleg megfizetése, bevallási kötelezettség
A módszer alkalmazása esetén a kisvállalkozó adózót évente egy alkalommal terheli adó- és adóelőleg fizetési kötelezettség.
Az adó megfizetésének határideje: az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja, főszabály szerint május 31-e. Azonos a határideje az adóévre fizetendő adóelőlegnek, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos.
Az adózónak nem kell bevallást benyújtania:
- ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét, vagy
- ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb, de az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri.
Ha a kisvállalkozó a bevallási határidőig adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni, a törvényi vélelem alapján az előleg adóvá válik.
Az adózó adóbevallás benyújtására köteles:
- ha a bevételének előző évhez képest történő változása miatt átlépi a sávhatárt, ez esetben a bevallási határidőig megfizetendő a különbözeti adó, és a magasabb sávnak megfelelő adóelőleg,
- soron kívüli bevallást kiváltó esemény esetén (átalakulás, megszűnés, szüneteltetés), vagy
- ha az adó alapja telephely-megszüntetés, székhely-áthelyezés miatt változik (csökken).
Összegezve: ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.
Az új egyszerűsített adóalap-megállapítás első alkalommal történő alkalmazása
Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó az új egyszerűsített adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér (a módszer első, vagy ismételt alkalmazása)
- az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni,
- a fentiek alapján megfizetett adóelőleg összege az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig fizetendő adóelőleg összegébe beszámít, azaz az adóelőleg fizetési kötelezettség összege május 31-éig csak a már március 15-éig megfizetett adóelőleg-részlet és az előírt adóelőleg különbözete.
Az adóalap-megállapítási módszer alkalmazásának első adóévében, május 31-ei esedékességgel két jogcímen állhat fenn fizetési kötelezettség – pl.: 2023. évben az új egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózó esetén, ha a 2022. adóévre bevallott adó magasabb, mint a 2022-ben teljesített adóelőleg, akkor megfizetendő az elszámolási különbözet, valamint esedékes lesz (lehet) a 2023. évre vonatkozó adóelőleg megfizetése, amelynek összegébe a 2023. március 15-én már megfizetett előle beszámítható.
Az adóévben fizetendő adóelőleg összege az áttérés évében
- amennyiben az adózó az előző adóév bevétele alapján is kisvállalkozónak minősül(ne), a sávhatárok figyelembevételével megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,
- egyéb esetben az előző évi adóval egyező összeg.
Az új egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazása esetén a kisvállalkozó helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.
Pécs illetékességi területére vonatkozóan: az 50%-os (maximum 1 millió forint vállalkozási szintű adóalappal rendelkező kisvállalkozók) a 90%-os (maximum 20 millió forint vállalkozási szintű adóalappal rendelkező háziorvos/védőnő) és a beruházási adókedvezményre jogosult adózó csak abban az esetben veheti igénybe a helyi rendeletben biztosított adókedvezményt, amennyiben nem él az új egyszerűsített adóalap-megállapítás választásának lehetőségével.
Az új KATA alanyaira vonatkozó átmeneti szabály (Htv. 51/Q. §)
A Htv. 2022. december 31-éig hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti tételes adózó vállalkozó (KATA-adózó) a 2022. évben kezdődő adóévről 2023. május 31-ig nyújthat be (adókedvezmény igénybevétele miatt, vagy ha az adóévben a KATA-fizetési kötelezettsége szünetelt) adóbevallást.
Az eredeti szabályok szerinti, 2023. január 15-ei határidő módosításának az oka, hogy a bevallást benyújtó KATA adózóknak is 5 hónap álljon rendelkezésre arra, hogy döntsön az új egyszerűsített adóalap megállapítás választásáról.
A törvény azzal a vélelemmel él, hogy amennyiben a KATA-adózó nem tesz ellentétes tartalmú bejelentést, akkor az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől az új egyszerűsített adóalap-megállapítással állapítja meg.
Ekkor a bevallás benyújtására nem kötelezett KATA adózó mentesül minden adminisztrációs kötelezettség alól.
Ha a KATA adózó 2023. január 1-jétől nem kíván az új módszer szerint adózni, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles – a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – bejelenteni az adóhatósághoz, a bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget is be kell vallania, amelyet két részletben kell megfizetnie: 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot.
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati Adóhatósági Főosztály
