Szofi és Jani, egy örökifjú pécsi párocska kalauzolásával ismerhetjük meg Baranya és Pécs látnivalóit, valamint a térség gasztronómiai kínálatát a közelmúltban megjelent kreatív, tematikus térképeken, amelyek magyar és angol nyelven ingyenesen elérhetők a város és a vármegye számos pontján. A hiánypótló kiadványok példátlan összefogással láttak napvilágot, amelyhez elsőként csatlakozott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A színes, informatív térképek a Made in Pécs szerkesztőségének gondozásában jelentek meg, a szakmai tartalmak összeállításában, valamint a finanszírozásban a kamara mellett Pécs Megyei Jogú Város, Baranya Vármegye Önkormányzata, a Baranyai Gasztronómiai Klaszter, a Janus Pannonius Múzeum, a Villány-Siklós Borút Egyesület, illetve a térképen megjelent vállalkozások is közreműködtek.
Szofi és Jani – a nevüket Pécs város ókori római elnevezése: Sopianae és Janus Pannonius pécsi püspök, humanista költő ihlette – imádják az életet, Baranyát és a hasukat is. Legendás vendégszeretetük és kíváncsiságuk kalauzolja végig az érdeklődőt mind a látnivalókat, mind pedig a vendéglőket, kávézókat, egyedi gasztrohelyeket felvonultató térképeken. Az első alkalommal 30 ezer példányban megjelent magyar és angol nyelvű kiadványok a rajtuk szereplő turisztikai és gasztrohelyszíneken érhetők el, és a tervek szerint minden évben aktualizálják, frissítik majd a tartalmukat. Mint a bemutató sajtótájékoztatón elhangzott, a kiadvány összeállításával az volt a cél, hogy a Pécsre és Baranyába érkezők – de az itt élők is – könnyen megtalálhassák, hol kaphatnak egy jó helyi ételt, mit érdemes meglátogatniuk akár a családdal együtt. A turisztikai szakemberek szerint egyre fontosabbak az informatív nyomtatott kiadványok, amelyeket mindig keresnek a turisták. A most megjelent térképek sem tekinthetők „csak” térképnek, sokkal inkább inspirációt adnak, történetet mesélnek, ami az egyes helyekre vezeti az idelátogatókat. Két célcsoportot kívánnak megszólítani velük: egyrészt a térségben élő „belső turistákat”, akik ezáltal is felfedezhetik tágabb lakókörnyezetük értékeit, másrészt pedig a külső látogatókat, akik a kiadványok alapján tervezhetik meg a Baranyában, Pécsett töltött napjaikat. A térképek külföldön is népszerűsítik majd a megye kincseit, de a Pécsre érkező külföldi egyetemi hallgatók számára is kiváló útmutatóként szolgálhatnak.
Rabb Szabolcs: A térség sikerének záloga az összefogás
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Rabb Szabolcs elsőként állt az ügy mellé.
– Kiváló ötletnek tartottam a térképek elkészítését, és a magam eszközeivel igyekeztem mozgósítani a vármegyénél, a városnál, az egyetemnél a kapcsolataimat az ügy érdekében. Nagy örömömre szolgál, hogy mind Pécs alpolgármestere, Ruzsa Csaba, mind a vármegyei önkormányzat elnöke, Őri László meglátták a kiadványok által képviselt értéket és anyagi támogatást is nyújtottak az elkészítésükhöz. Pécs sikerének záloga az összefogás, pártpolitikától függetlenül, ezért is üdvözlendő az a fajta együttműködés, ami a megye, a város, a kamara, a szakmai szervezetek által most megvalósult. Véleményem szerint kiválóan időzítették a térképek megjelenését is. Látható, hogy a jövőben a nyári kánikulában egyre kevesebb lesz a turista, nem csak Pécsett, hiszen az őrült melegben mindenki a tengerpartra vagy a tavak, folyók mellé, esetleg a hűvös hegyekbe vágyik, nem a város kövei által gerjesztett forróságba. Mint ahogy Madrid vagy Róma kiürül, úgy Pécs is ki fog ürülni, így előbb-utóbb Pécsnek le kell mondania arról, hogy nyáron megtölti a várost. Sokkal inkább az őszre, a tavaszra kell majd koncentrálni, amikor az emberek szívesen felkeresnek egy települést azért, hogy ott sétálgassanak, múzeumba menjenek, majd egyenek egy jót.
– A gasztronómiai térképen megjelennek a Baranyai Gasztronómiai Klaszter tagjai is. Mi volt a szakmai szerepük a kiadvány megjelenésében?
– Úgy vélem, a klaszter az együttműködés csúcsa, a siker záloga pedig az együttműködés. A térképek elkészültéhez a benne szereplő vendéglátóhelyek is hozzájárultak, és mint ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, a szócikkek nem üzleti, hanem szakmai döntés alapján születtek meg. A Baranyai Gasztronómiai Klaszter 2021 januárjában alakult, jelenleg 19 tagot számlál. Azzal a céllal jött létre, hogy a piaci együttműködés stratégiai és operatív célok mentén valósuljon meg, emellett megtörténjen a gasztronómia és a vendéglátás minőségi fejlesztése, mely egyben turizmusfejlesztési célokat is szolgál. Egy fecske is csinál nyarat, két fecske pedig két nyarat csinál – erre jó példa a klaszter. Amikor az elnökség öt évvel ezelőtt fölkeresett bennünket, hogy hozzuk létre a Baranyai Gasztronómiai Klasztert, mert látják, hogy vannak jól működő klasztereink, akkor biztos voltam benne, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség fogja meghatározni az együttműködést. Ez egy példaértékű összefogás, ami megvalósult. A most megjelent kiadvány arra is jó, hogy megmutassa a külvilág számára, milyen munka zajlik a klaszteren belül. A következő nagy feladat pedig a szakképzés újraszervezése lesz, részben a szakképzési intézményekkel, a helyi iskolákkal. Ennek keretében a klaszter-tagvállalatok, ahol most is a gyakorlati duális képzés zajlik, a jelenleginél magasabb minőségű képzést kívánnak nyújtani a fiatalok számára azonnali álláslehetőséggel, jobb ösztöndíjjal.
Gellai Gergő: Releváns, konkrét, de játékos és olvasmányos is
A gasztronómiai térkép 25 baranyai és 32 pécsi vendéglátóhelyet mutat be, a látnivalókat tartalmazó térkép pedig mintegy 25 baranyai és 26 pécsi célpontot ismertet extra tartalmakkal, olvasmányos ajánlókkal és játékos illusztrációkkal. A kiadványok több mint kétéves csapatmunka eredményeként jelenhettek meg – mondja Gellai Gergő, a Made in Pécs magazin felelős-, egyben a térképek kiadója.
– A listát, hogy mely turisztikai vagy gasztronómiai szolgáltatók legyenek megtalálhatók a térképeken, szakmai alapon döntötte el részben Pécs Megyei Jogú Város Turisztikai Hivatala, részben pedig a Baranyai Gasztronómiai Klaszter. Arra törekedtünk, hogy olvasmányos módon mutassuk be a helyeket, ehhez találtuk ki a két képzeletbeli idegenvezetőt, Szofit és Janit. Általuk különböző szituációs élmények alapján voltaképpen szubjektív szemszögből ismerhetik meg a szócikkek, valamint az egyedi illusztrációk alapján az egyes helyeket az olvasók. A turisztikai térképhez kézzel rajzoltuk meg az épületeket, a gasztronómiaihoz pedig sok kis izgalmas játékot foglaltunk össze. Ezáltal egyrészt releváns, konkrét szeretett volna lenni a kiadvány, másrészt viszont játékos és olvasmányos. Ezért is vállaltuk magunkra, hogy mi írjuk meg az egyes helyek bemutatkozó szövegét, így mindegyik figyelemfelhívó és egyedi lett. Olyan kérdésekre is választ kaphat a turista, hogy esőben vagy kutyával hova érdemes elmenni a térségben, több elképzelt szituációra is adunk megoldást, ami jellemzően előállhat egy turista itt tartózkodása alatt. Az is fontos volt számunkra, hogy különböző korcsoportokhoz, különböző érdeklődési körű emberekhez szóljunk.
– Milyen fajta szakmai segítséget kaptak a tartalom létrehozásához?
– Mi egyszerűen csak közösségre nyitott és tenni akarással is fölvértezett városlakók vagyunk, a Made in Pécs magazin is arról szól, hogy megmutassuk részben a helyieknek, részben a nem helyieknek, hogy mitől jó ez a város. A most megjelent kiadványok is ezt tükrözik. Ezzel foglalkozunk húsz éve, a legjobb tudásunk szerint szeretnénk azokat a belső infókat átadni azoknak is, akiknek nem volt lehetőségük napi szinten foglalkozni az éttermekkel, a turisztikai látnivalókkal.
– A kiadványok két éve készülnek, látható, hogy nagyon aprólékos munkát igényeltek.
– Több mint száz kézzel rajzolt illusztráció született, a tördelés, a szövegírás, az angol nyelvre való fordítás mind a Made in Pécses csapat munkája. Fontos volt számunkra a feldolgozás igényessége, az egyes helyszínek hozzájárulása – és itt nem csak az anyagi hozzájárulást értem –, hogy valamilyen módon mindenki érezze a magáénak a térképeket. Amiket egyfajta „nulladik” kiadványnak tekintünk, és majd minden évben frissítünk, reméljük, hogy évről évre egy mind jobb, relevánsabb, hasznosabb, olvasmányosabb információgyűjteményt tudunk az olvasók kezébe adni. Ahogy a város gasztronómiai élete is organikusan változik, folyamatosan jönnek új és tűnnek el régi vendéglátóhelyek, ezt szeretnénk majd lekövetni. Azt gondolom, hogy így fog alakulni maga a kiadvány tartalma is.
Miszler Miklós: A vendégek az egyediséget, a jó minőséget keresik
Baranya megyében, de különösen Pécsett is igaz, hogy rendkívüli módon felhígult a vendéglátóipar, ma már nagyon sokfajta vendéglátó egység van, és ezek között érdemes kiemelni azokat, amelyek valamilyen szempontból többet nyújtanak, mint mások. Legyen az az üzletek szolgáltatása, egy termékük vagy a termékkínálatuk, a megjelenésük, vagy bármi olyan jellegű tartalmi elem, amivel többet tudnak nyújtani, mint egy átlagos vendéglátóhely – véli Miszler Miklós, a Mischler cukrászdákat és bisztrót üzemeltető MM-CATERING Vendéglátóipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
– Vállalkozásunk számára azért volt fontos, hogy fel tudtunk kerülni a pécsi „gasztrotérképre” – és nagyon örülök ennek –, mert ebben a körben, ezen a térképen olyan vendéglátóhelyeket találhatunk, amelyek valamilyen szempontból kiemelkednek a többiek közül. És azért valljuk be őszintén, hogy én pécsiként is sokszor vagyok tanácstalan, hogy ha el akarunk menni valahol itt a környékünkön ebédelni vagy vacsorázni, akár a családdal, hogy hol ehetünk egy igazán jót, mit próbáljunk ki. Ezért még a pécsi lakosok számára is roppant hasznos, hogy a térképpel kapnak egy olyan tartalmi összefoglalót, amelyből kiválaszthatják azt a vendéglátóhelyet, amelynél valószínűleg felejthetetlen élményben lesz részük. Mert egy igazán jó ételt vagy italt kapnak, jobb kiszolgálásban lesz részük, esetleg olyan egyéb plusz szolgáltatásokat tudnak igénybe venni, amiket máshol nem.
– Igazán rövid leírások szerepelnek az egyes helyekről. Mégis mire lehet felhívni a figyelmet egy ekkora felületen?
– A rövid kis leírás nem tőlünk származik, a teljes kiadványt a Made in Pécs szerkesztősége készítette. Viszont azt gondolom, a szerkesztőknek sikerült kiemelniük az adott hely jellegzetességét, hiszen minden egyes helynek van valami különlegessége, amit néhány szóban össze lehet foglalni. Ezek azok a fő üzenetek, amit a saját vásárlói, fogyasztói számára igyekszik eljuttatni. A leírásokat saját élmények inspirálták, a szerkesztők járták a vendéglátóhelyeket, és folyamatosan tesztelték az ottani szolgáltatásokat, így ezek is hozzájárultak egy-egy adott hely bemutatásához.
– Önök is monitorozzák a vendégeik visszajelzéseit, hogy hogyan találnak a Mischlerre, mik az elvárásaik? Egyáltalán miként illeszkedik az önök marketingjébe, az önökről alkotott képbe, hogy egy ilyen kiadványban szerepelnek?
– Természetesen nagyon fontos, hogy legyen visszajelzésünk a vendégektől: honnan érkeztek, mi tetszett, ízlett-e, esetleg nem ízlett-e valami. A kritikákat is megfogalmazzák, amiből építkezni tudunk. Egyébként rendkívül széles palettán mozognak a vásárlói, fogyasztói igények, időnként nagyon nehéz ezeknek megfelelni, mert teljesen nonszensz elvárások is akadnak közöttük. Nagyon sok vendéglátóhely van már Pécsett is, tehát van miből választani, és úgy látom, egyre fontosabb a vendégek számára, hogy jó minőségű szolgáltatást kapjanak. A most elkészült kiadvány nyilván elsősorban egy olyan közönségnek lesz hasznos, amely értékeli, ha egy vendéglátóhely egy kicsit progresszívebben, előremutatóbban nyúl a gasztronómiához, és igyekszik újat mutatni. De van egyfajta edukációs szerepe is, hogy utat mutasson azok számára, akik még nem biztos, hogy megismerkedtek azokkal a helyekkel vagy ízvilágokkal, esetleg alapanyagokkal, amelyek ma már egyre inkább bekerülnek a köztudatba. Tehát az egyediség vagy a jó minőség biztosítása szerintem mindenképpen kulcsfontosságú. Az is tapasztalható, hogy a fogyasztásuk során valamilyen élményre is vágynak a vendégek: legyen egy szép kis kert vagy egy különleges belsőépítészeti megjelenés, esetleg álljon rendelkezésre egy olyan felszolgáló, aki mindig úgy szól hozzájuk, ami elbűvöli őket – ezeket az egyediségeket is keresik. Az ár szintén nagyon fontos tényező a fogyasztók számára, most különösen, egy olyan helyzetben, amikor a vendéglátóhelyek nem a legjobb időszakukat élik. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei, a rendkívül magas infláció sok vendéglátóhely életében egyben a véget is jelentette, de a továbbra is működők számára is nehézségeket okoz. Ebben a gazdasági környezetben a fogyasztóink szűkülő pénztárcája mellett is kell tudnunk olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel be tudjuk vonzani őket. Ez lehet akár egy mérsékeltebb árfekvésű kínálat, vagy esetleg a vendégek koncentrálják a fogyasztásukat, és nem minden nap vagy hetente, hanem csak bizonyos alkalmakkor járnak vendéglátóhelyre. Szerintem ebben is segítséget tud nyújtani egy ilyen kiadvány, mert megmutatja, hogy milyen körből lehet választani.
K.T.
