A 141/2020 (VI.10.) Korm. rendelet módosította a korábban kihirdetett a vészhelyzetre való tekintettel csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatási keretrendszerét.
Figyelem! A 2020.04.29-től érvényes kiírás itt érhető el!
A változások a következők (forrás: portfolio.hu) és a 141/2020 (VI.10.) Korm. rendelet :
- A csökkentett munkaidő sávját a bejelentésnek megfelelően módosították: 15 és 75 százalékkal csökkenhet a munkaidő, már ezekre a dolgozókra érvényes a támogatás. Korábban ez 30-50%-os munkaidő-kiesés esetén volt érvényes. (Vagyis most már egy eredetileg napi 8 órában foglalkoztatott majd 2 órában tovább foglalkoztatott esetén is lehet igényelni.)
- A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
- A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A rendelet kimondja: „a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is”. A támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. A korábbi szabályozáshoz képest ez két eltérést jelent: egyrészt nem a távolléti díjat kell nézni, másrészt pedig nem a vészhelyzet kihirdetésének napján érvényes távolléti díjat, hanem a támogatási kérelem beadásának napján érvényes alapbért kell figyelembe venni (pótlékok nélkül). Míg a korábbi szabályozás megkövetelte, hogy a munkaidő csökkentést írásban rögzítse a munkaadó és a munkavállaló a kérelem beadása előtt, addig ezt most nem kell előre megtenni.
- A változás annyiban jelent hátrányt a munkavállalóknak, hogy az alapbér összege kisebb lehet, mint a távolléti díj.
- A változtatás azon munkáltató/munkavállaló párosnak is fejtörést okozhat, aki pl.: április elején lecsökkentette már a munkaidőt, Ők sem esnek el a támogatástól, csak ez esetben újra kell gondolni a munkaidő-csökkentést. Például ha április elején 50 %-kal csökkentették a munkaidőt, akkor hogy ne essenek el a támogatástól érdemes visszaállítani a 8 órás foglalkoztatást, mivel csak így tudják igénybe venni majd a támogatást úgy, hogy a gyakorlati munkavégzés (4 óra) ne változzon, csak kiegészüljön az esetleges egyéni fejlesztési idővel és állami támogatással.
- Újdonság az eddig elhangzottakhoz képest, hogy az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg. Ez a gyakorlatban a következőt jelentheti: ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 6 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről, 3 hónapra. Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 2 órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, hanem lehetőség.
- Az egyéni fejlesztési időt érintő változás továbbá: a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.
- Az új rendelet továbbra is kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét, viszont itt tesz egy lényeges könnyítést a szabályozás: abban az esetben nem kell elérni az eredeti alapbért, ha a munkaidőcsökkentés legalább 50%-os. Vagyis ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatottat 4 órában dolgoztatnak tovább, akkor már lehet kisebb a bére, mint eredetileg volt. Ez logikusnak is tűnik, hiszen ez utóbbi esetben nem is kötelező az egyéni fejlesztési idő (ami után fizetni kell a bért), hanem csak lehetőség.
- Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról (csak közös kérelmet kell beadni), mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
- Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.
- Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.
- Bürokráciacsökkentő elem, hogy az új rendelet törölte azt az eredeti szabályozást, amely kimondja, hogy a kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket.
- Nem kell továbbá már azt sem bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.
- A munkaidőkeret kikerült a követelmények közül. Vagyis a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.
Nem változott, hogy a bértámogatás igénylése során bizonyítani kell, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
Fontos változás még, hogy 4 óra feletti munkaidőre való csökkentés esetén a munkavállaló számára biztosított a járványügyi helyzet előtti nettóbére (figyelembe véve a támogatási korlátot, bruttó 322 ezer Ft munkabérig). Amennyiben 4 órára csökken a munkaidő, akkor a munkáltató és munkavállaló megegyezése szerinti egyéni fejlesztési időre jutó munkabérrel nem változik, ha viszont nem kötnek ki egyéni fejlesztési időt, akkor már csökken a munkavállaló nettó munkabére. Természetesen, ha 4 órát meghaladó mértékben csökken a munkaidő, akkor is csökken a munkavállaló munkabére.
FONTOS:
Javaslat a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz támogatási kérelem elhalasztására
Példák:
A fenti táblák a Magyar Közlönyben megjelent 141/2020 (IV.21.) Kormány rendelet alapján készültek, így a 2 órás foglalkoztatáshoz az abban szereplő támogatási plafonnal számoltunk, nem pedig György László államtitkár által az április 20-i sajtótájékoztatón elhangzottak alapján, mely szerint a minimálbér kétszeresére vonatkozó felső plafon nem változik, valamint az sem, hogy (legyen az bármekkora munkaidő-kiesés) egy dolgozó után maximum 75 ezer forintnyi állami támogatást lehet igénybe venni.
