Több helyen is módosult a piacfelügyeleti törvény 2021. július 16. napjától. A változások előírják a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, és érintik a termékek visszahívásával kapcsolatos vállalkozói önkéntes intézkedéseket. A jövőben a veszélyes termékek kapcsán a logisztikai szolgáltató is felelősséggel tartozik, emellett a hatóság hatásköre is számos ponton kibővült.

Magyar nyelvű használati és kezelési útmutató

Magyarországon 2021. július 16-áig a használati útmutató átadása csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél, így többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél volt kötelező.

2021. július 16. napjától életbe lépett a piacfelügyeleti törvény módosítása, amely szerint Magyarországon értékesített minden nem élelmiszer termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell kapniuk a vásárlóknak. 

A jogalkotó annak a gyakorlatnak kívánt ezzel a módosítással gátat szabni, hogy ugyan az árucikk mellett sok nyelven megtalálható a használati és kezelési útmutató, de magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás. A módosuló piacfelügyeleti törvény a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti, valamint útmutató a termék lényeges jellemzőit, figyelmeztetéseket, piktogramokat, karbantartási és tisztítási utasításokat, összeszerelési rajzokat foglalhat magába, amelyek a fogyasztóra nézve fontosak.

Július 16-ától tehát minden nem élelmiszer termékhez kötelező mellékelni a kezelési és használati útmutatót, azzal, hogy a külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató online is kiadható.

Több vállalkozás saját weboldalán már most is biztosítja az útmutató letöltési lehetőségét. Amennyiben a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, érdemes lehet az üzlet polcain, akár QR kód formájában tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény ez év július 16-tól a következőképpen módosul a használati és kezelés útmutatóra vonatkozóan:

A vállalkozások önkéntes intézkedései

A 2021. július 16-a előtt érvényes szabályozás alapján a hatósági laborvizsgálatok során kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indított a piacfelügyelet. Azonban a módosításnak köszönhetően a termékek visszahívásában is erősödik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, azaz a cégek a kockázatosnak talált árucikkeket a hatóság jelzése nyomán akár meg is semmisíthetik. 

Jó hír tehát a vállalkozásoknak, hogy a július 16-ától hatályba lépett módosítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat.

A veszélyesnek ítélt termékeket a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel kiváltva a hatósági eljárást.

Az önkéntes intézkedésekkel a vállalkozások elkerülhetik a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit, azonban ha határidőben mégsem teszik meg a szükséges lépéseket a hatóság elrendelhet a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt, a mulasztó vállalkotást ekkor már bírság kiszabásával is szankcionálhatja a hatóság. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a rövid távú stratégiai cél a fogyasztóvédelmi partnerség elmélyítését, ennek a stratégiának a gyakorlatban is működő példája, hogy az először szabálytalankodó vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság.

Logisztikai szolgáltató felelőssége

A módosításnak köszönhetően a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonatható. Amennyiben az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén a piacfelügyeleti hatóságok. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak a továbbiakban nem tudják kikerülni a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával.

2021. július 16-ától ugyanis a logisztikai szolgáltató is felel a termék biztonságáért.

Logisztikai szolgáltatónak csak az minősül, aki a raktározás, csomagolás, címzés és feladás közül legalább kétféle szolgáltatást kínál. Az új előírások szerint azonban minden piacfelügyeleti hatóságnak lehetősége lesz az Európai Unióban letelepedett bármely logisztikai szolgáltatóval szemben eljárnia akkor, ha a gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő nem érhető el. (A szabályozás nem terjed ki a postai és csomagkézbesítési, árufuvarozási szolgáltatásokra). Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők (ha az értékesítési lánc többi szereplője nem elérhető), de a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása. Így a módosításnak köszönhetően a teljesen értékesítési lánc felelős a termékek biztonságáért.

Hatóság hatáskörének bővülése a veszélyes termékek kapcsán

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a hatóság jogosítványai is bővülnek ezen a téren többek között:

Végül arról is határozatot hozhat a hatóság, hogy korlátozzák a honlapra, applikációba való belépést.

Forrás: Jogkövető