A Green Deal irányelveinek megfelelően az Európai Bizottság lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban 2030-ra legalább 50%-kal csökkentse a tápanyagvesztést, egyidejűleg pedig biztosítsa, hogy a talaj nem veszt a termőképességéből; legalább 20%-kal mérsékelje a műtrágyák használatát; 50%-kal csökkentse a növényvédő vegyszerek használatát és a használatukból eredő kockázatokat, valamint 50%-ra essen vissza a fokozottan veszélyes növényvédő szerek használata; az EU mezőgazdasági területének legalább 25%-át ökológiai gazdálkodás alá vonja. Mint Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft ügyvezetője mondja, mindezzel az a gond, hogy Brüsszelben túl sokan hisznek abban, hogy a digitalizáció segítségével ezt igen rövid idő alatt meg lehet oldani.
Több vízió szerint a jövő mezőgazdasága okos lesz. Ebben gyomfelvételezésre, hozammérésre, talajok heterogenitásának vizsgálatára monitorozó drónokat használnak, amelyek segítik az inputanyagok precíz kijuttatását, illetve a veszélyes gyomok felismerését. Az agrobotflotta – amely specializált robotrajokat jelent – gyomszabályozásra, műtrágyázásra, betakarításra használható, a mikroadagolásra alkalmas robotok 99,9%-kal csökkenthetik a műtrágyázási költségeket. A jövő gazdaságában üzenő tehenek is lesznek, az állatokra szerelt szenzorok információt szolgáltatnak az egészségi állapotukkal és jólétükkel kapcsolatban. Üzeneteket küldenek vemhesség, betegségek vagy fertőzések esetén. Az okos traktorok robotpilótára optimalizált útvonalakon csökkentik a talajtaposást és a talajeróziót, ráadásként akár 10% üzemanyagot is megtakaríthatnak. A gazdaság pedig nagy mennyiségű, gazdag és változatos adatokat szolgáltat, melyeket a felhőben tárolnak. Ezeket a tényadatokat felhasználhatjuk a kötelező jelentések elkészítésére és pályázatok kitöltésére is.
– A technikai fejlődés igen nagy sebességre kapcsolt az elmúlt évtizedekben, azonban az emberek a lineáris fejlődéshez vannak szokva. Az emberi agy kapacitása nem fejlődik olyan ütemben, mint a számítógépek és a digitális technológia. Véleményem szerint érdemes néhány kérdést megvizsgálni a mezőgazdaság digitalizációjával kapcsolatban – mondja Dr. Borsiczky István.
- Miért kell ezzel foglalkozni? Mert minden adminisztráció és inputanyag-kijuttató gép előbb vagy utóbb digitális lesz. Már most is számítógépeken kell beadni a jelentéseket, a földeken dolgozó gépeket elektronika működteti. A gazdálkodók egy része ma azt mondja, hogy a helyzetet majd megoldja a generációváltás. Sajnos nem fogja megoldani, mert az utódnak ugyanolyan kötelezettségei lesznek, mint a mai cégvezetőknek, így nem lesz ideje a nagyobb, üzemszintű digitalizációra és tudástranszferre. Nagyon nehéz olyan embert találni, aki alkalmas az ilyen szintű digitalizációra, mert ennek a tudásnak a megalapozása ma nem történik meg.
- Ki fogja ezeket a technikákat kezelni és mennyi pénzért? Informatikusok? Agrármérnökök? Az informatikus nem valószínű, hogy be fog ülni a traktorba, az agrármérnököknek és a gépkezelőknek pedig nem biztos, hogy ilyen szinten értenek ehhez a technikához. Pályakezdő munkavállalók és munkaadó viszonylatban megfogalmazódnak kölcsönös elvárások, viszont a leendő munkavállalók egyik legnagyobb hiányossága a digitalizáció ismereteinek hiánya. Sajnos nem használta és nem is tanulta az iskolában az agrobot, a monitorozó drón stb. használatát.
- Honnan szerzik meg a tudást ezeknek az eszközöknek, rendszereknek a működtetéséhez? Oktatási intézményekből? Az iskolában erre nincs eszköz, ha az oktatási intézmény elindul a közbeszerzésen, mire megérkezik a megpályázott eszköz, már elavult, mert a számítástechnikai eszközök fejlődése rakétasebességű. A tudást a gazdálkodóktól és a kereskedőktől tudná a leendő szakember megszerezni, hiszen a progresszív gazdálkodónál meg a kereskedőnél vannak- és lesznek a legkorszerűbb gépek.
- Hol vannak ehhez az anyagi források? Az anyagi forrás is a gazdálkodónál, a kereskedőnél és az államnál van.
– A digitalizáció problémájára egy többszereplős összefogás lenne a megoldás: nyitott oktatási intézmények rugalmas tanrenddel, fogadókész gazdaságok és vállalkozások, aktív kamarai (orientációs napok, marketing, kedvcsinálás) és kormányzati támogatás (pénz, jogszabályok). Szerény számítások szerint ma nincs olyan sok gyerek a mezőgazdasági oktatásban, hogy ne lehetne őket vállalkozói oldalon fogadni. Ha nincs összefogás és ágazati együttműködés, csak várjuk a csodát, akkor bizony a digitalizáció csapás lesz… Látjuk a feladatot, a megoldásához elkezdtük az együtt gondolkodást – mondja dr. Borsiczky István.
