Folyamatos az egyeztetés a területfejlesztési minisztérium és a helyi döntéshozók között a térségfejlesztési stratégia és a konkrét komplex fejlesztési irányokról. A 3 éves munka során a kamara a gazdaság érdekeinek figyelembevételével fogalmazta és fogalmazza meg a szükséges és gyorsan elindítható és elindítandó fejlesztési ügyeket.
A pontszerű intézkedések helyett valódi nagy, stratégiai ügyekben kell megegyezni, amelyek addicionális és multiplikátor hatással bírnak a teljes régiót, térséget tekintve.
Fókuszok:
- Pécs és térsége számára megfogalmazásra kerülő, a vezető szerepet indikáló stratégia és annak szisztematikus megvalósítása nemzeti érdek, amelyben a Dél-Dunántúl határozottan megfogalmazza és „kijárja” a nemzetközi központi centrum szerepet.
- Az innovációorientált gazdaságfejlesztés – mely Baranya megye jövőbeli gazdasági versenyképességének zálogát is jelenti – hatékonyabb támogatása, az ide kapcsolódó beruházások felszínre hozása és sikeres megvalósítása érdekében szükséges a térségi fejlesztések integrált menedzselése.
- A beruházások megtervezése és kivitelezése során fontos a területi kohézió szempontjait is figyelembe venni, mely teret nyit a hátrányosabb helyzetű térségek (Ormánság, Hegyhát) gazdasági/társadalmi felzárkózása előtt. Mindebben nagy segítséget jelent, ha a tervezett beruházási összeg túlnyomó részét lefedő „Top30” vállalat tervezett fejlesztéseit a helyi KKV szféra aktív bevonásával hajtja végre, vagyis a térségben fellelhető, hasonló ágazati profillal rendelkező vállalkozásokkal közösen alakít ki termelési értékláncot, beszállítói hálózatot és külföldi piaci kapcsolatokat. Ennek köszönhetően a nagyvállalatok fejlesztéseinek területi multiplikátor hatása maximális hatásfokon aknázható ki, mely a KKV szektor szinergikus dinamizálása mellett a területi felzárkózás helyzetében is jelentős előrelépést tesz lehetővé. Ehhez szükségszerűen erősíteni kell a baranyai KKV szektor jelenlegi beszállítói képességét, melyhez a most azonosított beruházások (pl. telephelyfejlesztések, automatizációs célú eszközbeszerzések, termékfejlesztési projektek) nyújthatnak számottevő támogatást.
- Fontos hangsúlyozni, hogy a térség sikeres befektetésösztönzésének alapfeltétele a térségi (elsősorban közlekedési) infrastruktúra fejlesztése, melynek hiányában Baranya megye jelentős beruházási tömegtől esik el. Éppen ezért rendelkeznek stratégiai fontossággal az utóbbi időszakban bejelentett infrastrukturális nagyberuházások (pl. mohácsi kereskedelmi kikötő és Duna-híd, az M6 autópálya horvát határig történő meghosszabbítása, vagy a pécsi repülőtér fejlesztése), melyek Baranya megye számára egyrészt erősebb multimodális becsatlakozást tesznek lehetővé az interregionális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok világába, másrészt pedig jóval kedvezőbb feltételeket teremtenek a térségbe érkező befektetések számára. Következésképpen a bejelentett infrastrukturális nagyprojektek mielőbbi megvalósítása Baranya megye elsődleges fejlesztéspolitikai érdekeként definiálható.
- A megyén belüli fejlesztéspolitikai intézkedések mellett a határmenti kapcsolatok és gazdaságfejlesztési kooperációk erősítése szintén elengedhetetlen feladatnak számít, mivel a szlovén-horvát-magyar határtérségben rejlő potenciálok együttes kiaknázásával a térség nemzetközi méretekben is versenyképesebben tudja magát „promotálni” a befektetők előtt. Mindebben alapvető fontosságú, hogy a határmenti gazdasági együttműködés a legjelentősebb horvát, szlovén és magyar stakeholder szervezetek (pl. gazdasági kamarák, meghatározó innovátorok, kutatóintézetek, egyetemek, önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek, valamint a központi kormányzat képviselői) aktív bevonásával valósulhasson meg. Ennek köszönhetően a határtérségben egy ötpólusú gazdaságfejlesztési partnerség alakulhat ki, melynek ágait a politikai döntéshozatal, a felsőoktatás és kutatás, a vállalatok, a civil szféra, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontrendszere adná. Az ilyen típusú területi együttműködések eredményeként a legfontosabb regionális szereplők között sikeresen generálhatók szinergikus klaszterkapcsolatok, amelyek lehetővé teszik a különálló fejlesztési elképzelések összehangolását, valamint az információ megosztását a határ mindkét oldalán. Mindennek következményeként az így kialakuló üzleti és innovációs ökoszisztémákban résztvevő partnerek gazdasági tevékenységükben számottevő hatékonyságjavulást realizálhatnak, amely új lendületet ad a vidék gazdasági fellendülésének, és növeli a térség népességmegtartó erejét és versenyképességét.
