Az „E” az angol environmental, azaz a környezeti, az „S” a social, azaz a társadalmi, a „G” pedig a governance, azaz a vállalatirányítási szempontokat takarja, a rövidítést a fenntarthatóság szinonimájaként használják. A törvény egy olyan keretrendszert hoz létre, mely a vállalatok és szervezetek teljesítményének értékelésére és jelentésére szolgál környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból. Az ESG három fő területet ölel fel: 1. környezeti tényezők, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása, energiatakarékosság, vízhasználat, hulladékkezelés és egyéb környezetvédelmi gyakorlatok, 2. társadalmi tényezők, mint például a munkavállalók jólétével, emberi jogokkal, társadalmi sokszínűséggel, munkahelyi biztonsággal és azonos bánásmóddal kapcsolatos kérdések, 3. irányítási tényezők, mint például a vállalat vezetési és irányítási struktúrája, etikai normák, igazgatósági gyakorlatok, részvényesi jogok és egyéb olyan tényezők, amelyek hatással vannak a vállalat hosszú távú értékteremtésére és fenntarthatóságára. Az új jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország területén székhellyel rendelkező alábbi társaságokra vonatkozóan: Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az előző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt; nagyvállalkozás, amelynél az előző üzleti évben a mérleg
